Bolondokháza 3.0 - Szaladgálj a folyosókon, senkit sem zavar.
intro
dalszöveg
lemezkritika
interjú
kép
guba zoli
link
mp3
szex
Bolondokháza 3 Lemezkritikák


Nushe & Katie - Nekünk ez... (2005)
Rapcsajok.com


Visszakanyarodom a Rapcsajokhoz, illetve ezúttal a kétfős különítményhez. A közös kislemez címe utal Katie nótájára a Csajos CD-n. A szerkezet: az első három dal Katie-é, a negyedik közös vállalkozás, az utolsó három Nushe-tól származik.

001 Katie | Karma

Bakelites recsegés. Botladozó zongoraleütések, blues-hoz illő füstös fekete hang. Az érkező ütem: tik-takk, tik-tik-takk, tik-tik-takk, tik-tik-tik-takk. Egyszerű. Nem túl keményen odatett. Jó így. (Néhol persze hallhatunk variációkat.)

Rájöttem, mi zavart Katie hangjában, illetve mi az, amit nehéz volt elsőre feldolgozni: tinihangon szólal meg egy érett nő. Paradoxonnak éreztem, de már kezdem megszokni. Sőt.

Ha nem is egyértelműen negatív, de mégis elégedetlen, rezignált hangulatot érzek ki Katie szavaiból (börtönbe zártatok, légüres tér, egzisztenciális űr, életképtelen árnyéklét). Katie szocializációjáról hallhatunk. Megoldások keresése: Karmatisztítás, tiszta belső hang,

Középen gitározunk is egy kicsit, visszatér a fekete hang is. Jól összerakott dal ez.

A rezignáltsággal szemben a második strófa is mintha megoldásokat vetne fel, csak azért sem feladást, ez tetszik. Mindig van helyes irány, a fény nem hunyt ki hősnőnk szemében.

Az a pólófelirat jut eszembe, amit valamelyik Sziget során láttam egy fiatalemberen: Nem a te hibád, hogy olyan a világ, amilyen. Csak az lenne a hibád, ha ilyen is maradna.

002 Katie | Zűrzavar

Bátrabban lépdel a zongora, zaklatottabban. Keményebb ütem. Feszültséget jelez, ugyanúgy, mint a szöveg, és nem oldja fel semmi.

Változatlanul elégedetlenség, leltár a környezetről, az értékválságról: minek is az öntudat, tizenéves agyhalottak, majd lelkek eladása, önmagunk megcsalása. Mintha szociográfia lenne.

Itt és most nincs megoldás. Bár... változtass a sorsodon, a tempón, mondja Katie. De mintha ő sem hinne ebben.

003 Katie | Csend-élet

Vonakodó billentyűleütések, keresik a helyüket, mintha nem mernék megzavarni a csendéletet (vagy sivár életet). Kapkodjuk a levegőt, beszűkülnek a gondolataink, megbélyegezés, haragosok, rabok vagyunk az érzéseinkben - elkeseredést mutató képek ezek.

Kezd világossá válni, hogy Katie zongorafixált, aminek örülök, emellett kritikus a környezetével szemben... Ez nem baj, ha tud kiutat, megoldást találni, vagy mutatni másnak. Akkor vezet rosszra, ha nem feloldható (kibeszélhető, megtárgyalható, feloldható) a feszültség.

Refrén szinte nincs is, csak megtorpanás, a vonakodó billentyűkkel. Mintha ez is passzolna a sivársághoz.

Jól látom, hogy szót kap a kielégítetlen vágy egy társra? Felkavart érzelmek, birtoklási vágy, el sem kezdődött, minek a kötöttség, kire lehet számítani? Útkeresés.

Ez is elég személyes hangvételű szerzemény, kitárulkozás...

004 Nushe & Katie | Fátylat a múltra

A két hősnő itt találkozik. Zongora esmént? :) Dob, cinek. Visszafogottan. Ez illik ide.

Nushe: a társ lénye megéget, megbántott. Falakba ütközés. Kiábrándulás. Remény: még megválthatjuk, ja, a világot...

Katie: töretlennek hitt valami összetört. Kitaszítottság, temetetlen múlt. Mások kárörvendése.

Itt is megkeseredett szavak sorakoznak, mint az előző három nóta során. A megoldás: okulás a múlt csalódásaiból, tapasztalataiból.

Refrének ismétlődnek, mintha nem lenne kiút a csalódások útvesztőjéből.

005 Nushe | NSzóló

Csajozni lehetne ezzel a gitározással. Lágy a hangzása, egyszerű szakaszok ismétlődnek benne. Erre tevődik rá tevődik rá az ugyancsak egyszerű ütem és a háttérben megbújó, alig hallható dob. Ez is tetszik. :)

A mondanivaló egyezik a korábbiakkal, útkeresés, konfliktusok, elégedetlenség, és néhol mintha látszana valami esély a javulásra.

006 Nushe | Pasis

No, ez már feszültséglevezetés a javából.

Az ütem nem ennyire mérges, de azért határozottabb, mint a korábbiak. Jó ez a tempóváltás, a lemeznek is és a feszültség kezelésének folyamatát tekintve is.

A mondanivaló elég világos: egy csalfa srác tegyen azt, amit akar, Nushe-t már nem izgatja.

(Nem hiszem, hogy magamra kéne vonatkoztatnom a dalból a pasik felé irányuló neheztelést. Nem mintha angyal lennék. De nem nekem szól ez a figyelmeztetés, helyrerakás. Nem hiszek a kollektív bűnösségben, az általánosításban, sem a pasik, sem a csajok kollektív elítélésében. Nem minden pasi disznó, és nem minden csaj könnyűvérű. Sőt. Akinek mégis ez a véleménye, annak szűk a látóköre. És amelyik pasi mellre szívja ezt a dalt, annak biztosan vaj van a füle mögött.)

Vajon ki az, aki szkreccsel? Egész jól teszi.

007 Nushe | Tónus

Gong. Nyugalomra számíthatunk? Nem. Inkább feszültségre, ugyanúgy végigkíséri a dalt, mint a zúgás a háttérben.

Sóhajok hídja, öngyilkossági kísérlet, hiány, nincs oltalmazó, nem jönnek a szavak, Nushe érdeklődés hiányában elmarad, rohadt ez a világ, hazugságok, átverés - kiúttalan képek ismét.

Befejezésnek feszült és vulgáris hangok jönnek a tömegközlekedés (a főpolgármester szerint: "közösségi közlekedés") során megélt lökdösődésből. Ezek is a feszültséget jelzik.

Feloldás nélkül.


Ez a feszült kislemez mintha kiölte volna belőlem a kreativitást, ezért nem tudok frappáns értékelési kategóriákat kitalálni. Jeles: Karma, Zűrzavar, Csend-élet, Fátylat a múltra, NSzóló, Pasis

Közepes: Tónus
Bukás, utóvizsgára utasítva: ---

Nem ajánlanám a Nekünk ez...-t annak, aki a Csajos CD folytatására számít. A hangulat meg tudja feküdni az érzékenyebbek lelkét, az érzéketlenek egy idő után pedig unalmasnak érezhetik. Részemről az a helyzet, hogy elfogadom, ha az önkifejezést választják a lelki terápia eszközéül.

Ez a közös kislemez a keserűbb hangvétel mellett egységesebbnek érződik, mint a CD. A nagyobb konzisztencia oka persze a következetesen végigvitt hangulat mellett a kevesebb (2) szereplő is lehet, ugyanakkor nem érzek összhangot Nushe és Katie között. Mindkettejüknek megvan a saját, egyedi stílusa.

Nem azt mondom, hogy nem érdemes közös dalt írniuk, mert az ő dolguk eldönteni, mit szeretnének alkotni és hogyan. Nem a közönségelvárások alapján dolgoznak, nem popzenészek. Csak jelzem, hogy szerintem külön-külön jobban kijön a stílusuk.

Létrehozva: 2005.06.21. Legutóbbi módosítás: 2005. 08.06.

Azonban ez csak egy botfülű fehér srác véleménye. Mi a tiéd?

(vissza a kritikákhoz)