Bolondokháza 3.0 - Szaladgálj a folyosókon, senkit sem zavar.
intro
dalszöveg
lemezkritika
interjú
kép
guba zoli
link
mp3
szex
Bolondokháza 3 Lemezkritikák


Lauryn Hill - MTV Unplugged 2.0 (2002)

Aki hiphopra számít, pofára esik. Ez a beduggatlan (akusztikus) lemez nem nevezhető egyértelműen a négy évvel korábbi Miseducation folytatásának. Ez is Lauryn, de hiphop nélkül, stúdióban kipolírozott dalok helyett a hölgy kezében gitárral ül egy széken. Énekel, beszél, gitározik. Ennyi. Nincsenek közreműködők, nincsen zenekar. Csak ő és a közönség.

A borítón LH kendővel, bázeballsapkával. A hátsó borítón a gitár. Egyszerű, fekete-fehér képek.

Emberközeli előadás, a zenetévé Unplugged sorozatához illően. Mind a dalok, mind a közöttük hallható közjátékok személyes hangvételűek. LH arról mesél, hogy az első lemez megjelenését követően nehezen tudta feldolgozni a népszerűséget, meghasonlott a sajtó által köré szerkesztett imázzsal és összeroppant. 2002-re jött rendbe annyira, hogy új lemezt vehessen fel.

Igaz, hogy a 22 tételt tartalmazó album 13 dala elférhetett volna egy CD-n is, de úgy érzem: a néhol hosszúra nyúló közjátékok nélkül nem lehetett volna teljes a kép. A személyes, élő koncert magával ragad és elfeledteti az esetleg felmerülő ilyesféle érzéseket.

A csiszolatlanság és az élő koncert hozadéka az is, hogy Lauryn hangja néha elcsuklik, itt-ott talán a gitárpengetésben is vét, de ez mind nem gond. Ezektől lesz tényleg élő az egész.

1. lemez

01 Intro (2:28)

Taps, jön az a kuncogás és máris ott érzem magam a közönség soraiban. LH vázolja a lemez koncepcióját: új dalok arról, miken ment keresztül. Az új énkép bemutatása: eddig előadó voltam, már nem vagyok az, hanem azért vagyok itt, hogy megosszak veletek némi zenét magamból.

02 Mr. Intentional (6:58)

Üzenet a hátsó szándékkal rendelkező, átlátszó, minden földi jóval áltató impresszárióknak. Illetve kiterjesztve a dolgot, a zeneiparnak. Tökéletesen begyakorolt sablonok, "majd én segítek neked..." - mondják.

A strófák végén, a kiengedett hangoknál érezhető, hogy LH hangja nem lett jobb a négy év alatt. Már nem tudná jól kiénekelni a Miseducation dallamait. De talán éppen ettől lesz emberközeli, nem pedig sztár.

A gitárjátékot nem mondhatnám bonyolultnak, de nem a virtuóz pengetés az, amit várok Lauryntől. :)

03 Adam Lives in Theory (7:26)

Kivétel nélkül mindannyian Ádám (és Éva) gyermekei vagyunk. Ez a bizonyos Ádám képzeletben él, nekünk a valóságra kell támaszkodnunk. LH szerint a fantázia világa az, amit szeretnénk elérni, amibe menekülünk, de a valóság az, amire igazán szükségünk van.

Ahelyett, hogy hagynánk magunkat átverni, kihasználni, ideje megoldásokat találni. (Igen, LH teljesen triviális dolgokról beszél, de legalább nem tesz úgy, mintha minden rendben lenne és tudatlanul, cél nélkül is lehetne élni. Az csak vegetálás.) Kilábalni a a refrénben is megfogalmazódó bizonytalanságból: "Then can you tell me what, what we gonna do now, /
where we gonna go now, what we gonna say now…
"

04 Interlude 1 (1:56)

Minden dal LH-ról szól. A közjáték pedig arról: azért tűnt el egy időre a reflektorfényből, mert túszként tartotta fogva a nyilvánosságnak szánt álarc. Nem mert önmaga lenni, mert tartott a közönség reakciójától. Rájött, hogy amikor mások véleménye, elvárása alapján határozza meg önmagát, felad egy darabot önmagából. Ezért volt szükség a többéves elvonulásra.

05 Oh Jerusalem (8:54)

Jeruzsálem a béke városa. (Akkor is, ha a térségben mostanáig államilag szervezett terror és gerillaterror harcolt egymással, és csak most indult meg az illegális telepek felszámolása.) Jeruzsálem lehet LH szülővárosa, New Jersey is. Vagy a mindannyiunk által keresett béke jelképe is...

Nincs egyértelműen leírható megoldás, neveltetés és filozófiák mögé bújunk, hogy elfedjük a problémákat és nem látunk tovább a saját hiúságunkon.

LH hangja itt sem kristálytiszta, hanem karcosabb. Spirituális szövegeket sorol, bibliába illő nyelvezettel.

06 Interlude 2 (1:21)

Lauryn tudja, hogy karcos a hangja. Arról beszél, hogy a turné börtön. Nehéz összeegyeztetni a makulátlan hangzású orgánum fenntartásának igényét az anyasággal (éjszakai műszak: gondoskodni a gyerekekről).

07 Freedom Time (4:59)

Lauryn halk pengetésre énekel lassan. A szabadulásról.

Eddig a dalig nem fordult elő a rappelés. Most jelentősen. Libabőrt kaptam tőle, a zenergiától, ami feszült benne. Téma: -izmusok és megosztottság között nyögünk, mert nem tudjuk, miben higgyünk a járványként terjedő megtévesztések között. Nincs fülünk az igazságra, arra vagyunk trenírozva, hogy megijedjünk tőle.

A szerzemény lényegében egyetlen hosszú versszak, amit énekes szakaszok fognak keretbe.

08 Interlude 3 (3:18)

Mind egy hajóban evezünk. Ugyanazt választjuk megoldásnak: menekülünk a konfrontáció elől, amikor szembe kellene néznünk a gondokkal.

A Rebel eredetileg a Diallo-incidens hatására íródott. LH attól tartott, hogy a közönség félreérti a mondanivalót és uszításnak veszi. Először magában kellett tisztáznia, mit akar mondani a dallal.

09 I Find It Hard to Say (Rebel) (6:50)

Az üzenet szinte ugyanaz: nem merjük kimondani, ha valami nincs rendben, nem látjuk át a következményeket, túl kényelmesek vagyunk ahhoz, hogy szembenézzünk a gondjainkkal.

A lázadj! felszólítás tehát nem arra buzdít, hogy önkényes igazságosztóként páros lábbal szálljunk bele a Diallót lemészárló rendőrök arcába. Akkor éri el célját, ha kimászunk az eddigi, kényelmes sablonok közül és vállaljuk a felelősséget a tetteinkért.

Lauryn hangja a dalhoz illően érzelmekkel telített és néha mintha el is csuklana, nemcsak az emocionális töltet, hanem a megviseltebb hangszálak miatt is.

10 Just Like Water (6:09)

Az eddigi borongós hangulatot ellensúlyozó megtisztulás, megmerítkezés, megváltás... Igen, akár újabb spirituális párhuzamként is felfogható.

Elbűvölő gitárjáték. Halk. És néhol az a bizonytalanabb hang. De nem baj.

És megérdemelt taps a végén. :)

11 Interlude 4 (1:40)

Időbe telt megtalálnia magát. Amíg rájött, hogy egy gitárral a kézben ülni a széken - ez is érvényes művészi megszólalás.

12 Just Want You Around (4:36)

Erőteljes és hangsúlyozott (29-szer kifejezett) vágy a társ iránt. Kitárulkozás. Nehéz elviselni az egyedüllétet, ideje beismerni, hol hibáztunk.

13 I Gotta Find Peace of Mind (9:19)

A lemez nyugodtabb szakaszának harmadik dala. Korlátozott lehetőségeket magában hordozó énekhang...

Világosan felépített szerkezet: a szenvedéssel terhelt múlt (első strófa), reményt jelentő jövő (második strófa), majd felszabadult sorok következnek egymás után... És sírás.


2. lemez
14 Interlude 5 (12:12)

12 perces közjáték a problémákról és a megoldásokról. Tettetésről.

15 Mystery of Iniquity (5:10)

Kanye West College Dropout lemezén hallottam újra pár sort a dalból.

Az igazságtalanságot, részrehajlást a jogrendszer képeivel (igazság, tárgyalóterem, ügyvédek, írnok) lefestő rapvers. A zeneiparra is vonatkoztathatjuk a kritikát, ezért a Mr. Intentional párja is lehetne a szerzemény. Néhol egy-egy pengetéssel a strófák közben.

A feszültséggel teli rappelést a végén feloldja az ének... És a taps.

16 Interlude 6 (1:42)

A dal születéséről hallunk.

17 I Get Out (5:17)

Ismételten szabadságról, megszabadításról hallunk: "I get out / I get out of all your boxes / I get out, you can't hold me in these chains / I get out..." Megmenekülés az áldozat-szerep, a kihasználás, anyagiasság elől.

Szünet és újrakezdés, mivel új még a dal, gyakorolni kell. :) Lauryn a ritmusból is kiesik a gitárral, de nem áll meg, a végére fel is pörög.

18 Interlude 7 (0:20)

Ez nem koncert, hanem érzések megosztása...

19 I Remember (3:46)

Tömör és őszinte vallomás visszafogott ritmusban a találkozásról, ami után álarc és tettetés nélkül állunk egymással szemben. Ami megváltoztat.

A hang ismét elakad, nem feltétlenül az érzelmek miatt.

20 So Much Things to Say (5:59)

Szerző: Bob Marley. Logikus választás az elnyomás ellen és a szabadságról szóló dalok közé besorolni egy hasonló témájú Marley-szerzeményt.

LH üzenete azoknak, akik mindenfélét állítanak. Akik elárulták, és csak beszélnek, beszélnek, beszélnek. De nem az ő ítéletük számít, hanem a lelkiismereté és azé, aki fentről figyel. Mondhatnak bármit.

21 Conquering Lion (3:19)

Népdalfeldolgozás. A zárást pozitív mondanivalójú, bizakodó (győzelemről szóló) óda jelenti, mely szerint a diadalmas oroszlán minden láncot eltép.

Mintha az előző szerzemény ritmusa folytatódna. És a lemez végén, az utolsó dalban a dob is beszáll a gitár mellé. A hang törékeny, de mégis erős... Érdekes.

22 Outro (2:56)

Itt a szabadság ideje... Ne add fel önmagad. Nem szabad elveszned a feszültségben. Szabadítsd fel magad. Túl kevés az időnk ahhoz, hogy üljünk a kényelmesnek hitt dobozok falai között és azt mondjuk magunknak, minden rendben van. Párhuzam a Gyűlölettel (La haine), ismét...


Meleg: Mind...

Langyos: ---

Hideg: ---

Három (nem tudom pontosan, csak mondtam egy számot) akkorddal és megviselt hanggal is lehet érdekességet nyújtani. Itt és most nem a zene a lényeg vagy az elvileg elvártnak nevezhető virtuóz éneklés hiánya, hanem a személyesség, az üzenet, az önvallomás, a betekintés egy sorsba.

A hang nem a régi, de a személyes varázs változatlan. Nem sztárt látunk, hanem esendő embert. Saját kereszttel, amilyen nekünk is van, feje felett néha kérdőjellel :), néha magabiztos felkiáltójellel.

A zeneipar fősodrával szembemenve nem egy újabb stúdiólemezt kaptunk, hanem egy fésületlen, eredetinek meghagyott, élő és lélegző fellépést. Lelkes és bizonytalankodó és bizakodó és tudatos és fájdalommal teli, azt magából kiadó, feszült és felszabadult embert hallunk. Olyat, amilyenek mi vagyunk.

Létrehozva: 2005. 08. 26. Legutóbbi módosítás: 2005. 08. 26.

Ez egy másik srác véleménye. Mi a tiéd?

(vissza a kritikákhoz)